Mi köze a víznek az egészséghez?
Testünk nagy részét víz alkotja. A csecsemő testében a víz aránya kb. 80%, később ez 60-70 %-ra csökken, majd egy idős ember szervezetében már általában csak 50% a víz aránya. A víz teljes mértékben részt vesz a test és a szervezet teljes biológiai és táplálkozási folyamataiban. Szerepet játszik a vérkeringésben, a nyirokkeringésben, befolyásolja a vér összetételét és sűrűségét. Biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatban. Természetesen a salakanyagok kiválasztásában is. Általa szabályozható a testhőmérséklet, és a sav-bázis egyensúly megtartásában is jelentős a szerepe. Tehát a testünkben oldószer, vivőanyag, hőtároló és hűtő is egyben. A víz jelenléte a szervezetben nagyjából állandó, annak ellenére, hogy folyamatosan vizet veszítünk. Izzadással, a vizelettel és egyéb folyamatokkal. Naponta átlagosan 2-2,5 l vizet veszítünk, de az egészséges táplálkozás és megfelelő mennyiségű folyadék bevitel lehetővé teszi, hogy ugyanennyit be is vigyünk szervezetünkbe. Azt már mindenki hallotta, és ez tény, hogy étel nélkül akár 3-4 hétig is kibírja, kibírhatja a szervezetünk, de víz nélkül akár 3-4 nap alatt is annyira kiszáradhatunk, hogy a test funkciói nem működnek megfelelően és meghalunk. Ebből is látszik, hogy a víznek milyen jelentős szerepe van testünk, szervezetünk működésében.
Mikor kell folyadékot pótolni?
A testünk normális, ideális működéséhez a folyamatos folyadékpótlás szükséges. A szervezet külön jelzése nélkül is pótolnunk kell a folyadékot, hiszen észre sem vesszük és a bőrünkön keresztül már elpárolgott egy pohárnyi víz. Amikor azt érezzük, hogy szomjasak vagyunk, az már a szervezet egyfajta vészjelzése, hogy sürgős folyadékpótlásra van szüksége. Tehát ideális esetben – ha figyelembe vesszük a test pihenőidőszakát, amikor lelassul minden élettani folyamat, így a folyadék felhasználás is – óránként egy pohár folyadékot (2 dl) kellene innunk. Elsőre nem is hangzik nehéznek, mégis manapság a legtöbb ember ennek töredékét issza csak, s általában azt sem vízként, hanem kávé és üdítő formájában.
Nézzük először, hogy mi történik, ha a szervezet nem kap elég folyadékot?
Mivel a vérkeringésben is szerepet játszik, mint vivőanyag, ha nincs elég folyadék a testben, lelassul a vérkeringés, és a friss oxigén nehezebben jut el a test különböző részeihez. Pl. az agyhoz. Ennek következménye, hogy lassul a gondolkodás, a koncentráció, a problémamegoldás, iskolában nehezebben megy a tanulás és a munkahelyen a munkafolyamatok. Leesik a vérnyomás, szédülés léphet fel, és korlátozódik a látás is. Ugyanakkor – mivel szomjazás esetén a szervezet először az izmokból von el folyadékot – lassul a mozgás, fokozódik az izmok ingerlékenysége és fájdalmas izomösszehúzódások, izomgörcsök alakulnak ki. A kiválasztási folyamatok is lelassulnak, sőt nehézzé válnak, így székrekedés és vesekő is kialakulhat. Tartós vízhiány esetén az öregedési folyamatok is gyorsulnak, hiszen a sejtekhez is egyre kevesebb víz jut el.
Hogyan pótoljuk a folyadékot?
A folyadék pótlás legegyszerűbb formája a különböző italokkal történő bevitel. A napi folyadékpótlási igényünket kb.2/3 részben így tudjuk pótolni, 1/3 részben pedig különböző táplálékokkal. (gyümölcsök, zöldségek)
Milyen italokat igyunk, ha a folyadékot akarjuk pótolni?
Erre egyértelműen a víz a legjobb választás. A vízben nincsen kalória, de ásványi anyagok és nyomelemek illetve létfontosságú sók igen. Magyarországon mindenhol jó minőségű a víz, mindenhol artézi kutakból származik és csőrendszeren keresztül jut a háztartásokba. A nagy, fő csatornahálózat egy része már modern műanyag csövekből áll, ám a lakásokhoz vezető csőrendszerek nagyobbik része még régi, korrodálódó és rozsdásodó csőhálózat. Ezért ma Magyarországon klórozzák a vizet. A klór mennyiségét úgy állapítják meg, hogy a víztározótól legmesszebb levő felhasználási ponton is a kifolyó víz tiszta, iható legyen. Így fordulhat elő, hogy egyes helyeken erősebben, máshol kevésbé klóros a víz. A klór a levegőn kb. 2-3 perc alatt elpárolog, így nyugodtan iható. Ráadásul a bélrendszeren keresztül kevésbé szívódik fel. A bőrön keresztül – egy fürdés, zuhanyzás alkalmával nagyságrendekkel több klór kerül a szervezetbe, mint egy pohár vízzel. Ezzel együtt a vezetékes vízben olyan anyagok (hormonok, gyógyszer maradékok, nehézfémek) lehetnek, amik miatt mégis inkább az ásványvizek ajánlottak. Természetesen itt is vannak olyan termékek, amik a szervezet számára megfelelőbbek, erről több tanulmány is készült. A legtisztább és legjobb víz – akinek lehetősége van rá – a forrásvíz. Ajánlott még az ízesítetlen, vagy alacsony glikémiás index- szel bíró édesítőszerrel édesített gyógy-, vagy gyümölcstea.
Miért ne üdítővel pótoljuk a szervezetünk folyadékigényét?
Az üdítők rengeteg cukrot, (gyorsan felszívódó, egyszerű szénhidrátot) tartalmaznak, melyek azon túl, hogy hirtelen nagy mennyiségű energiát adnak a szervezetnek – melyet nem tud felhasználni, tehát raktároz, így hizlal – hirtelen megemeli a vércukor szintet is, amitől éhesek leszünk, vagyis még több gyorsan felszívódó, egyszerű szénhidrátot „követel” a szervezetünk. Így ezek az üdítők nemcsak önmagukban, hanem más összefüggésben is hizlalnak. Összehasonlításképpen, amíg 1 dl ásványvízben 0 kalória és 0 g szénhidrát van, addig 1 dl 100%-os ananászlében 50 kalória, és majdnem 12g szénhidrát.
Mikor van szükség extra folyadékbevitelre?
A folyadékvesztésre leginkább az idősek és a gyermekek érzékenyek. Ezért rájuk mindig sokkal jobban kell figyelni. Extrán meleg időben, nyári hőségben, amikor a test párolgása is erőteljesebb, és a hűtőhatásra még inkább szükség van, vagy magas lázzal, fokozott folyadékvesztéssel járó betegség (hasmenés, hányás) esetén, kiemelten ügyeljünk, hogy megfelelő legyen a folyadékbevitel. Természetesen sportolás, edzés alatt és után is ügyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra, hisz egy erős edzés során a normálisnál nagyobb mértékben izzadunk, azaz veszítünk folyadékot. Ezen kívül, így a méreganyagok is sokkal jobban tudnak szervezetünkből kiürülni.
